Az óvoda bemutatása

Szekszárd északi városrészének, Medina és Szedres község lakóinak óvodai és bölcsődei ellátással kapcsolatos igényének kielégítését 4 épületben végezzük. A szekszárdi tagépületek 5-6 km távolságra épültek egymástól, a medinai óvoda 26 km-re, a szedresi tagintézményünk 16 km távolságra található a megyeszékhelytől. Mind a négy épület személygépkocsival, tömegközlekedési eszközzel megközelíthető. A szedresi óvoda fogadja a község vonzáskörzetében lévő, kisebb településekről bejáró gyermekeket is.

A két szekszárdi épület lakótelepi panelből készült, míg a medinai és a szedresi tagóvodák többször felújított családi házból átalakított épületek.

A Mérey utcai óvoda lakótelepek centrumában található, a Kadarka utcai telephely a kertvárosi létből adódóan csodálatos természeti környezetben helyezkedik el.

A legkisebb csoportszobánk alapterülete 32 m², a legnagyobb 49 m². A csoportszobák területéhez képest a gyermeklétszámunk általában megfelelő.

Az óvoda 11 csoportjába kb. 230 gyermek jár.

A szakmai munkát 23 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus, 3 fő kisgyermekgondozó, 3 fő pedagógiai asszisztens, 2 fő családi napközis nevelő, látja el, a kisegítő személyzetünk száma 12 fő.

Körzetünkben 4 állami és 1 más fenntartású általános iskola működik, óvodásaink beiskoláztatásában azonban Szekszárd város valamennyi iskolája, Medina és Szedres község 1-1 állami fenntartású iskolája vesz részt.

A családok életkörülményei, az anyagi viszonyok és életvitel tekintetében átlagosnak mondhatók.

Csoportjainkban a helyi sajátosságoktól függően változik a gyermekek életkor szerinti összetétele.

Az előirányzatok feletti önálló intézményi döntés lehetősége pozitív módon befolyásolja a nevelői célok megvalósításához szükséges pénzügyi feltételek előteremtését.

 

Pedagógiai programunk kimunkálása, fejlesztő munkánk továbbfejlesztése is a sajátos körülmények figyelembevételével történik.

Az óvodai nevelési programunk elemei

·         Együttműködés a családdal

Nevelési céljainkat a családdal szorosan együttműködve, a szülői nevelést kiegészítve kívánjuk elérni. A család és az óvoda kapcsolatában a legfőbb összekötő kapocs maga a gyermek. Az ő érdekei határozzák meg az együttműködés tartalmát és formáit. A kapcsolattartás formái lehetnek: szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra, nyíltnapok, munkadélutánok, személyes beszélgetések. A család nevelési feladatainak megoldását nem vállaljuk át, arra törekszünk, hogy a szülő támaszt, segítőtársat találjon a nevelőben.

·         A gyermekek beszoktatása

Az óvodába kerülés rendszerint erős megrázkódtatást jelent a gyermek számára. A szülők többnyire reménykednek, hogy az ő gyermeküket nem viseli meg az óvoda. Néha az első napok „eseménytelensége” is alátámasztja reményüket. A gyerekek koruktól, egyéni sajátosságaitól függően valóban nem egyformán reagálnak a változásra. Az igazság azonban az, hogy más-más módon, de minden gyermeket megvisel az óvodai körülményekhez való alkalmazkodás. Az átmenet megkönnyítése érdekében kis lépésekben, fokozatosan kell felkészítenünk őket a rájuk váró változásokra. Ez egyben a szülői ház és az óvoda együttműködésének első próbája. A fokozatos beszoktatással a heves tiltakozási jelenetek hamarosan elmúlnak. A fokozatosság mellett az anya, vagy az apa jelenléte is nagymértékben megkönnyítheti az új környezet elfogadását. E módszer a szülőknek is segít, hogy aktív résztvevőként megismerjék az óvodai élet legapróbb részleteit és szorongás nélkül bízzák gyermeküket az óvó néni gondjaira.

·         Egészségvédelem

Az egészség számunkra testi – lelki és szociális harmóniát jelent, melyet megőrzendő értéknek tekintünk. Az óvodai egészségvédelem magába foglalja, a higiénikus környezet biztosítását, a barátságos légkör megteremtését, a gyermek szükségleteinek kielégítését, az egészségügyi szokások kialakítását, az aktív testmozgást, a korszerű táplálkozást, a betegségek megelőzését, a stressz hatások csökkentését.

·         Az egyén és a közösség viszonya

Az óvodai közösségben a gyermek elsősorban önmagát tanulja. Felismeri a saját egyediségét és fontosságát, ugyanakkor megtapasztalja az én és a másik határait, kölcsönhatásait is. Arra nevelünk, hogy a gyerekek átéljék az összetartozás örömét, elfogadják a másság megnyilvánulásait és segítő szándékkal közeledjenek egymáshoz.

·         Az óvodai élet tevékenységei

Nevelési céljaink elérésének legfőbb eszköze a játék. A gyermek személyisége szinte észrevétlenül fejlődik. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja az óvodai tanulást és a munkát is. A gyerek életében e három tevékenység nem különül el élesen egymástól.
A hagyományos kötelező foglalkozások szervezését kerüljük. Arra törekszünk, hogy a felkínált tevékenységekbe önként és örömmel vegyenek részt a gyerekek, jelszavunk: fogd meg, tapogasd meg, ízleld meg, szagold meg, szedd szét, rakd össze. Ezekkel a lépésekkel segítjük a gyermeket az elmélyült tudás megszerzéséhez.

·         Képességfejlesztés

Kiemelt feladatunk a gyerekek alapképességeinek fejlesztése. Azt szeretnénk, hogy minden gyermek érje el az egyéni adottságainak megfelelő legmagasabb szintet. Öt fő képességcsoport fejlesztését tűztük ki célul: 1. Kommunikációs képesség. 2. Megismerés képessége. 3. Cselekvés képessége. 4. Konfliktuskezelés képessége. 5. A változásokhoz való alkalmazkodás képessége.

·         Napirendünk jellemzői

Óvodai életrendünk folyamatos és rugalmas. Fő szervezési elv, hogy minél több idő jusson a játékra. Csak a tevékenységek kezdő időpontját határozzuk meg, a befejezés a gyerekek igényeitől függően változtatható. Napirendünk különleges vonása, hogy a szülők is aktív résztvevői lehetnek az óvodai életnek, bármikor bekapcsolódhatnak a gyerekek tevékenységeibe.

·         Nevelőmunka tárgyi és személyi feltételei

Óvodai nevelőmunkánk sikerének alapvető feltétele a gyerekek tárgyi környezetének átgondolt alakítása. A tudatosan válogatott képességfejlesztő játékeszközökkel, barátságos, esztétikusan berendezett játszóhelyiségekkel biztosítjuk a gyerekek harmonikus fejlődését.

A csoportszobán kívül rendelkezésre áll még épületenként egy jól felszerelt tornaterem, a speciális megsegítésre szoruló gyerekek számára külön fejlesztőszoba, melyben logopédiai, fejlesztő és gyógypedagógiai, Ayres terápiás foglalkozásokat tartunk.

Óvodai csoportjainkban helyi igényektől függően változik a gyerekek életkor szerinti összetétele. Nevelési modellünk megvalósításához kedvező lehetőséget nyújt a pedagógusaink speciális szakmai felkészültsége és személyi alkalmassága, az intézmény szakmai munkacsoportjainak összehangolt pedagógiai munkája.

Az óvodapedagógusokból álló bábcsoportunk nyolc éve alakult. Kezdetben elsősorban arra törekedtünk, hogy a bábjátékkal még több örömet szerezzünk a gyerekeknek. Eddigi működésünk alatt a közös munka sok-sok kellemes percet szerzett a bábcsoport valamennyi tagjának. Ebben az évben néhány külső meghívásnak is eleget tettünk, de az igazi jutalom számunkra mindig az, amikor az óvodai előadásaink végén felhangzik a taps és a „mégegyszer” kiáltás.

Az óvoda fő célkitűzéseit épületenként a helyi sajátosságokhoz legjobban igazodó részterületek hangsúlyozásával igyekszünk elérni.

Kadarka utcai óvoda

A Kadarka utcai épületünk a Parászta és a Kadarka utca kereszteződéséből jól észrevehető helyen, a fő úttól távol, csendes, zöldövezeti környezetben helyezkedik el. A kertvárosi létből adódóan az óvodát hatalmas fák, örökzöldek, cserjék, a szivárvány minden színében pompázó virágok veszik körül. Az árnyas lombok között tavasztól őszig csicseregnek a madarak, kopácsol a harkály. A természet közelsége különleges, nyugodt hangulatot teremt.

Az óvoda az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának Tolna megyei módszertani központjaként gyökeresen új szemléletet képvisel a gyermekek egészségnek megőrzése terén.

Az Egészségnevelés a mi értelmezésünk szerint nem gyógyító jellegű, hanem a tartalmas, sikeres, boldog életre felkészítő, készségalakító, tréningező, betegségmegelőző eljárás.

A nevelési gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klasszikus tanulási technikák elsajátításán túlmenően megkülönböztetett figyelmet fordítunk az óvodásaink fizikai állapotának karbantartására, lelki egészségvédelmére is.

·         Az egészségnevelés területei:

- A higiénés nevelés az egészséget védő jó szokások alakítását, az egyéni szükségletek kielégítését, a helyes táplálkozási és öltözködési szokások megszilárdítását, az aktív mozgásos életmódot, az egészséges természeti, társadalmi, és a tiszta, esztétikus tárgyi környezet fejlesztését tartalmazza.

- A szocio-higiénés nevelés a társas kapcsolatok, a társadalmi beilleszkedés, a szülő és a gyermek, a család, a baráti közösség, a lakóközösség, a szexuális magatartás alakítását célozza.

- A pszicho-higiénés nevelés az önismeret, az önfejlesztés, és az öntevékenység segítségével az emberi kapcsolatok harmóniájának megteremtését kívánja segíteni. Az egészséggondozás szempontjából a pszicho-higiénés kultúra fejlesztésére éppen akkora szükség van, mint a testi higiéniára, a testi egészség megőrzéséhez.

A „bio-szociális” nevelés élményekben, tevékenységekben gazdag óvodai élet során valósul meg.

·         A kétkultúrás nevelés főbb jellemzői:

A cigányság növekvő számaránya, elmaradottsága, helyzetének bizonytalansága a cigánysággal kapcsolatos konfliktusok miatt egyre nagyobb feladat a cigányság helyzetének mielőbbi rendezése. A megoldás alapja a széleskörű, sokrétű társadalmi együttműködés lehet. Ahhoz, hogy az együttműködés létrejöjjön, arra van szükség, hogy a cigányság aktív és konstruktív módon vegyen részt az átalakulás folyamatában, míg a többségi társadalom részéről egyértelmű legyen a befogadás szándéka. Nyilvánvaló, hogy a cigányság helyzetének javítása nem egyszerűen oktatáspolitikai kérdés, de az óvoda jelentősége, a cigány gyerekek esélyegyenlőségének megteremtésében kétségkívül a legmeghatározóbb.

Mérey utcai óvoda

Óvodáskorban a mozgás alapvető biológiai igény, ezért az egészséges testi fejlődés is csak úgy képzelhető el, ha a gyermek a szükségleteinek megfelelő mértékben kimozoghatja magát. Óvodásaink többsége lakótelepi életkörülmények között él, rájuk az átlagosnál is nagyobb mozgásigény a jellemző. A fokozott cselekvési vágy kielégítése szempontjából egyedülállónak mondható tárgyi feltételeket tudhatunk magunkénak. A legkorszerűbb mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt közel 150 m² tornatermünket napi rendszerességgel használhatják a gyerekek. A mozgásos játékprogram kidolgozásával a célunk, hogy biztosítsuk  a gyermekek számára a  rendszeres mozgás lehetőségét, váljék örömforrássá a mozgásos tevékenységek elvégzése, legyenek képesek természetes és mesterséges mozgások koordinált, tökéletes elvégzésére, tanulják meg használni és működtetni a saját testüket, ismerjék fel lehetőségeiket, korlátaikat. A mozgásfejlődésben és a szellemi, érzelmi képességek terén felismerhető eltérések felszámolása, enyhítése. A 2004. évtől a gyógytestnevelés, a 2007. évtől a mozgásfogyatékos gyermekek alapellátása is szerepel a kínálataink között. A délutáni és esti órákban az óvoda dolgozóinak és a lakókörnyezetünkben élő felnőtt embereknek nyújt lehetőséget az aktív pihenésre.

·         A mozgásfejlődés fő területei

1. Általános mozgástapasztalat, mozgásélmény biztosítása
2. Nagy és finommozgások készségszintre emelése
3. Motoros képességek kialakítása

4. Ismerkedés a különböző sportágakkal.

5. Napi rendszerességgel zajló irányított játékos mozgásprogram megvalósítása.

6. Az óvodai gyógytestnevelés megszervezése

7. Mozgásfogyatékos gyermekek speciális gyógytornája

8. Közös mozgásélmény biztosítása a gyerekeknek, szülőknek és nevelőknek.

Medinai tagóvoda

Néphagyományőrző programunk célja olyan tevékenységek szervezése óvodán belül és a településre, amely nemcsak az óvodásokat hanem azok családtagjait, a községben élő embereket is lelkesedéssel tölt el, mivel a hagyományok összegyűjtésében, átadásában számítunk az ő közreműködésükre is. A saját, helyi kultúrkincseik megismerése minél szélesebb körben nyújtson szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget a résztvevők számára. Célunk a különböző népcsoportok egymás iránt táplált előítéletének enyhítése, a játék, az együttlét, az együtt tevékenykedés, együttalkotás örömteli megélése, a településen működő informális csoportok tevékenységének összekapcsolása.

A néphagyomány ápolás fő területei

- A medinai (sárközi, szerb, cigány) kultúrkincs megismerése, ápolása

- Pozitív példaadás a gyermekeknek

- Önismeret fejlesztése, tolerancia a „mással” szemben

- Idősek tiszteletére nevelés

- Közösség fejlesztés

- A pozitív életszemlélet alakítása

- A népzene, népi dalos játékok, népdal megszerettetése, találkozók szervezése

- Ismerkedés a népművészettel

- Kézügyesség, kreativitás fejlesztése

- Kézműves tevékenységek megismerése

- Népszokások felelevenítése

- Paraszti élet- és munkaformák bemutatása

- Régi gyermekjátékok tanulása

- Rendezvények szervezése: mesemondóverseny, karácsonyváró, idősek köszöntése, falunap.

 

Szedresi Bezerédj Amália tagóvoda

Az intézmény Konstruktív Életvezetés Megalapozásának Óvodai Nevelési programjának megfogalmazott fő célkitűzéseket a Kompetenciaalapú, művészetközpontú óvodai nevelés módszereivel és eszközeivel kívánja elérni.

Ez azt jelenti, hogy a befogadó attitűd megteremtése, az ismeretbővítés, -és elmélyítés, a cselekvési attitűd, a készség és képességfejlesztés az ének, zene, tánc, a mese, a dráma, a bábjáték, a mozgásos és vizuális tevékenységek gyakorlása közben történik elsősorban.

 A művészeti nevelés áthatja a teljes óvodai életet.

A különböző művészeti területek tartalmi elemeinek meghatározásánál, a technikák kiválasztásánál minden esetben építünk a gyermek egyéni és életkori sajátosságaira, az otthonról hozott, a szervezett keretek között megszerzett ismereteire, az aktuális fejlettségi állapotára, egyéni fejlődési tempójára.

A művészeti tevékenységeket a kisgyermek egyik legfontosabb önkifejezési lehetőségeként tartjuk számon. A művészetek iránti pozitív viszonyulás és az esztétikai fogékonyság kifejlődésén túlmenően a különféle technikákkal való ismerkedést meghatározó jelentőségűnek tartjuk a környezet megváltoztatásának, a különböző anyagokra való ráhatás, az alkotási vágy felébresztése és valamiből valamit létrehozás miatt érzett öröm megtapasztalása szempontjából.

A kompetenciaalapú programcsomag által felkínált segédanyagból válogatva, igyekszünk az ősi magyar kultúra, a XXI. századi magyar és európai kultúra elemeit összehangolva megtervezni, megszervezni és megvalósítani az ismeretelsajátítás folyamatát.

A művészetközpontú óvodai nevelés célja

–        a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása a kompetenciaalapú programcsomag rész-elemeinek felhasználásával,

–        a gyermekek és a művészetek közötti pozitív érzelmi kötődés megteremtése, fenntartása.

 

 

A bölcsőde, családi napközi, egységes óvoda-bölcsőde

A három év alatti gyermekek nevelésének, gondozásának alapelvei intézményünkben

Az óvodáskor előtti gyermekek esetében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot. A bölcsődében és a családi napköziben dolgozó felnőttek barátságos szeretettel, a gyermekek egyéni és életkori jellemzőit, aktuális testi-lelki állapotát, képességeik fejlettségét, érzelmi megnyilvánulásait figyelembe véve differenciált módon segítik a gyermekek fejlődését. A saját gondozónői rendszer hozzájárul a gyerekek biztonságérzetének megteremtéséhez. A gondozónők a fejlesztő tevékenységüket elsősorban a gyermekek pozitív tulajdonságainak kiemelésére és megerősítésére törekedve végzik. Olyan nevelési eljárásokat alkalmaznak amelyek biztosítják a gyermekek részére a maximális önállóságot. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatással igyekszünk eljuttatni gyermekeinket az alkalmazkodás, az ismeretlen szituációkhoz való eligazodás, a közösségi szabályok elfogadásának optimális szintjére. A gyermekek biztonságérzetének megerősítése érdekében nagy hangsúlyt helyezünk a rendszeresség betartására a napi nevelési gyakorlatban. A szülőkkel történő szoros együttműködéssel az alapvető erkölcsi értékek egyeztetésével, a pedagógiai szemlélet egymáshoz közelítésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekeket egységes nevelői hatások érjék otthon és az intézményben.

·     A 3 év alatti gyermekek nevelésének kiemelt szakmai célkitűzései intézményünkben:

1. Az egészséggondozáson belül megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egészséges    táplálkozásra, a gyermekek diétás étkezésének biztosítására.

2. A testséma-énkép speciális eszközökkel történő fejlesztése.

3. A „nyitott” bölcsődei szemléletből adódóan együttműködő, segítő, támogató partneri kapcsolat kialakítása a szülői házzal, az óvodai csoportokkal, külső szakemberekkel és szervezetekkel.

 

Oldal: Intézmény bemutatása
„Ami igazán fontos…azt óvni kell” (Exupery) - © 2008 - 2024 - mereyovi.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat